ALMA
Tégeteket megölellek, 
tégemet is ölelj meg!
Én vagyok az almajáró,
álmomban is ölellek!
Óriási nagy vagyok most,
a zsebembe beteszlek,
te meg onnan csikizel meg,
hogy nagyokat nevessek!
Álmom alma, almám áll ma,
figyel, mint a fülelés,
almajáró almasága
almasárga ölelés.
Ha álmomban átölellek
nincs nevetés, nincs csiki –
dúdolás és ringatás van,
megint nagy vagy, s én kicsi.
Forrás:www.szabotanna.com
ÖLTÖZÉS
Ez itt egy póló. 
Ez itt egy lyuk.
A fejünket most hopp,
beledugjuk.
Előbb a fej,
aztán a kéz –
felvettem, kész!
Most meg a nadrág,
most meg a szoknya,
fiú is, lány is
gyorsan megszokja.
Remélem, hogy kegyed ül:
felöltöztem egyedül!
Majd elájul a család:
Nahát! Már nem kacsaláb!
Forrás: www.szabotanna.com
CINKE
Cin-cin, cinege!
De fekete a feje!
Szeme alatt fehér folt –
azt cicegi: „Elég volt!
Két hosszú nap beletelt,
nem találok eledelt!
Ha te sem adsz egy magot,
harmadnapra megfagyok!”
„Jó, hogy ideröppentél!
Itt nem bánt a roppant tél.
Adok madáreleséget,
és a kánya se les téged!”
Cin-cin, cinege!
De fekete a feje!
Sárga mellény alatta –
gömbölyödik pocakja.
Forrás:www.szabatanna.com
PÁRNA
Dudorásszunk, jó? 
Dalolásszunk, jó?
Heverésszünk, jó?
Fecserésszünk, jó?
Megölellek, jó?
Simogassál, jó?
Ne csikizz meg, jó?
Vagyis… úgy is jó.
Susorásszunk, jó?
Vihorásszunk, jó?
Fütyörésszünk, jó?
Hisz a kedvünk jó!
Olts most villanyt, jó?
Nehogy elmenj, jó?
Elfogyott a szó…
Elaludni jó.
Forrás:www.szabotanna.com
SAPKA
Egy nap eltelt, telik kettő – 
csak kibírom valahogy!
Még akkor is, ha a felhő
eltakarja a napot,
ha mindenki köhög, krákog.
ha sál, kesztyű, sapka kell,
akkor is, ha varjú károg
(ő azt hiszi: énekel),
ha szél csavarja a fákat,
és nátha az orrokat,
és mindenki bágyadt, fáradt,
engem mégse morcogat
semmi bú és semmi bánat,
hisz van párnám, takaróm –
álomlátni hív az ágyam,
inni hív a kakaóm.
Forrás: www.szabotanna.com
HÓPIHE 
December van, ünnep-hónap:
itt az ideje a hónak!
Pár pihe is elég lenne,
ide hullna tenyerembe.
Rövid a fény, gyorsan halad,
későn kel fel reggel a nap,
paplanomba gömbölyödök,
szuszmorászni, mint a sünök,
burkolózni jó melegbe,
fütyülni a fergetegre,
akarva vagy nem akarva
jót aludni betakarva.
Úgy vágyódom csupa jóra,
mint a mező puha hóra –
vár, mintha a napra várna,
paplan alatt lágy az álma.
forrás: www.szabotanna.com
